Ostara - germán eredetű ünnep, a tavasz első napja, az egyensúly, a napéjegyenlőség ünnepe, amikor a sötétség és a fény egyforma mértékben van jelen. Az ünnep a tavaszi napéjegyenlőségre esik, ami március 20-23. közé szokott esni. A növekedést, termékenységet, az újjászületést és a bőséget ünnepeljük. Beköszönt az egyensúly a fény és a sötétség, a női és férfi energia, a látható és láthatatlan között. Az élet és a halál, az újjászületés örök körforgása teljessé válik. Ez a második tavasz ünnep, a termékenységet ünnepeljük, az új kezdetet, amikor a föld és a test felkészül a magok befogadására, az anyává válásra.
Tehát Ostara a germán Éostre termékenység istennőről kapta a nevét, ami később az Easter kifejezésre módosult.
Ostara ünnepe olyan mélyen gyökerezett a pogány emberekben, hogy a keresztények inkább megtartották, így a mai világban Húsvétként tartjuk számon, amibe az ünnephez fűződő pogány szokásokat és rituálékat is átemeltük. Közös motívumuk a tojás, ami az új életet jelképezi. Ilyenkor szokás tojásokat festeni és azokat egymásnak ajándékba adni. A másik termékenységi jelkép a nyúl, amit szintén megtartottunk és húsvétkor csokinyúl formájában ajándékozunk.
MÁGIKUS MEGFELELTETÉSEK
Ásványok: ametiszt, vérkő, karneol, holdkő, napkő, akvamarin, rózsakvarc, jáde, kianit.
Növények: nárcisz, tulipán, krókusz, liliomfélék, ibolya, jázmin, írisz, lonc, lóhere, tölgy.
Füstölők: jázmin, szantálfa, tömjén, rózsa.
Istenségek: Cernunnos, Odin, Athéné, Gaia, Ozirisz, Aphrodité, Pán, Árész, Héra.
Élelmiszerek: sajt, tojás, tej, méz, retek, répa, újhagyma, diófélék, magvak, kalács, hal, sonka, vágott zsömle.
.png)